Sokszor azt gondoljuk, hogyha változást szeretnénk az életünkbe, akkor valami hatalmas lépést kell tennünk.
Ami persze ijesztő és félelmetes, ezért érthető módon húzzuk halasztjuk…és a változás soha nem jön.

Reggelente legtöbbször elsétálok Cefrével a Városligetbe labdázni. Ez egy órás program kb., amire neki és nekem is szükségem van.

Természetesen van jól bevált útvonalunk oda-vissza és megszokott ottani rituálé is: hol állunk meg labdázni, merre megyünk, merre jövünk, ilyesmi.
Én azért szeretem kicsit mindig máshogy csinálni, szóval nem lépésről lépésre ugyanaz, de nagyjából.

Egyik reggel teljesen más volt.

Miért?

Másik úton mentem oda, így másik részére érkeztünk a Ligetnek és máshol is sétáltunk, más kört mentünk. Erre felbuzdulva teljesen másfele jöttem visszafele is.

Mi történt?

Egy teljesen újszerű élményben volt részem.

Felfedeztem olyan részeit egy megszokott helynek, amiket eddig kevésbé vagy egyáltalán nem.

A tevékenység ugyanaz volt, ugyanott, de mégis teljesen új élmény, új nézőpont.

Felfedeztem ugyanannak a dolognak egy másik oldalát.

Aztán másnap másfele mentem. És mi történt?

Megint új szemszögből láttam ugyanazt a helyet. Ugyanazt csináltam, ugyanott voltam mégis más élmény volt. Megint.

Ezután elmentem a megszokott útvonalon, de már nem ugyanúgy láttam többé. Nem tudtam ugyanazzal a szemmel nézni, mert megláttam más oldalát is.

Mi lenne, ha a változást nem hatalmas döntésekben keresnénk, hanem apró hétköznapi választásaink során?

Lehet, hogy rögtön nem nagy választásokra van szükség, hanem először apróbbakra.
Aminek nincs tétje és lehet gyakorolni vele a változást.

Lehet, hogy nem kell teljesen máshogy csinálnod, elég megnézni egy új szemszögből?

Egy helyzetet egy konfliktust, egy problémát, bármit.